Miért lett hirtelen ilyen fontos az 1-es típusú diabétesz korai felismerése?
Évtizedek óta tudjuk, hogy az 1-es típusú diabétesz már jóval a tünetek megjelenése előtt kimutatható. Most mégis egyre több ország kezd foglalkozni a gyermekek szűrésével. Mi változott? És mi köze mindehhez a gyógyszerfejlesztésnek?
Egyre több nemzetközi hír szól arról, hogy országok indítanak vagy készítenek elő szűrőprogramokat az 1-es típusú diabétesz korai felismerésére.
Németországban már több százezer gyermeket vizsgáltak meg. Olaszország törvényt fogadott el az országos szűrés bevezetéséről. Nagy-Britanniában pedig már olyan kezdeményezés is indult, amelyet gyógyszergyártó támogat.
De miért lett ez most ennyire fontos?
Hiszen azt már évtizedek óta tudjuk, hogy bizonyos ellenanyagok kimutatásával jóval a tünetek megjelenése előtt felismerhető, ha egy gyermek szervezetében elindult az 1-es típusú diabéteszhez vezető folyamat.
Miért éppen most kezdenek az országok komoly figyelmet és pénzt fordítani erre?
A válaszhoz szerintem érdemes megnézni, mi történt az elmúlt néhány évben a diabétesz kutatásában.
Eddig is meg tudtuk találni. Csak éppen megállítani nem tudtuk.
Az 1-es típusú diabétesz kialakulása nem egyik napról a másikra történik.
Az immunrendszer már hónapokkal, akár évekkel a tünetek előtt elkezdheti megtámadni a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit.
Ennek a folyamatnak bizonyos jelei egy egyszerű vérvizsgálattal kimutathatók. Ezeket nevezzük autoantitesteknek.
Ha egy gyermeknél legalább két különböző autoantitest tartós jelenlétét igazolják, az már az 1-es típusú diabétesz korai szakaszát jelzi. Akkor is, ha a gyermek teljesen jól van, és a vércukra még normális.
Ez a lehetőség régóta ismert.
A korai felismerés azonban sokáig elsősorban a felkészülést szolgálta.
A szülők tudhatták, mire figyeljenek, az orvosok ellenőrizhették a gyermek állapotát. Így kisebb lett annak az esélye, hogy a diabéteszt csak akkor fedezzék fel, amikor a gyermek már súlyos, akár életveszélyes állapotba kerül.
Ez önmagában is nagyon fontos.
De időközben megjelent valami, ami egészen új értelmet adott a szűrésnek.
Mi történik, ha már késleltetni is tudjuk a diabéteszt?
2019-ben egy kutatás eredményei megmutatták, hogy egy teplizumab nevű gyógyszerrel bizonyos embereknél évekkel késleltethető az 1-es típusú diabétesz tüneteinek megjelenése.
A vizsgálatban a gyógyszert kapóknál átlagosan körülbelül két évvel később jelent meg a klinikai diabétesz, mint azoknál, akik nem kapták meg a kezelést.
2022-ben az Egyesült Államokban, 2026 januárjában pedig az Európai Unióban is engedélyezték a gyógyszert.
Ez persze még messze van attól, hogy meg tudjuk előzni vagy gyógyítani az 1-es típusú diabéteszt.
A kezelés csak bizonyos feltételek mellett, nyolcéves kortól alkalmazható, és nem mindenkinél működik egyformán.
Mégis mérföldkő.
Mert most először van olyan engedélyezett gyógyszer, amellyel a betegség már elindult folyamatába be lehet avatkozni, még mielőtt megjelennének a tünetek.
Ehhez viszont időben meg kell találni az érintetteket.
És ez az egyik legfontosabb oka annak, hogy az autoantitest-szűrés hirtelen ennyire felértékelődött.
A következő gyógyszerekhez is meg kell találni a gyerekeket
A teplizumab csak az első ilyen gyógyszer.
A kutatók más kezeléseken is dolgoznak, amelyekkel megpróbálják lassítani az immunrendszer támadását, és minél tovább megőrizni a szervezet saját inzulintermelését.
De van egy komoly akadály.
Ha azt szeretnénk vizsgálni, hogy egy gyógyszer képes-e késleltetni a diabétesz kialakulását, olyan embereket kell találnunk, akiknél már elindult a folyamat, de még nem jelentek meg a tünetek.
Őket pedig nem könnyű megtalálni.
Az 1-es típusú diabétesszel diagnosztizált emberek körülbelül 90%-ának nincs olyan közeli családtagja, aki szintén 1-es típusú diabétesszel él.
Vagyis ha csak az érintett családok gyermekeit vizsgáljuk, a később diabétesszel diagnosztizált gyerekek túlnyomó többségét nem fogjuk időben azonosítani.
Ezért kezd egyre fontosabbá válni, hogy a szűrés ne csak a veszélyeztetett családokra terjedjen ki.
Németországban például a Fr1da nevű programban már több mint 220 ezer gyermek szűrési eredményeit elemezték. A kutatók 590 olyan gyermeket találtak, akiknél a vizsgálat idején már kimutatható volt az 1-es típusú diabétesz korai szakasza.
Ezek az eredmények abban is segítenek, hogy jobban megértsük, milyen gyorsan halad előre a betegség, és mikor lehet a legjobb időpont a kezelésre.
És persze abban is, hogy az új gyógyszerek kutatásához megtalálják azokat, akiknél még időben lehet próbálkozni.
A gyógyszergyártók is érdekeltek a szűrésben?
Igen. És erre már konkrét példát is találunk.
2025-ben a brit Breakthrough T1D szervezet bejelentette, hogy a Sanofi gyógyszergyártó támogatásával kampányt indítanak a korai diabéteszszűrés népszerűsítésére.
A céljuk az, hogy Nagy-Britanniában 2030-ra széles körben elérhető szűrőprogram működjön.
Miért érdekes ez?
Mert a Sanofi forgalmazza Európában a teplizumabot, azt a gyógyszert, amely bizonyos esetekben késleltetni tudja a diabétesz tüneteinek megjelenését.
Egy ilyen gyógyszer alkalmazásához pedig szükség van arra, hogy időben felismerjék a megfelelő állapotban lévő érintetteket.
Vagyis a gyógyszergyártónak is érdeke, hogy minél több gyermeknél történjen meg a korai felismerés.
Ez önmagában nem probléma.
A korai diagnózis a gyermekeknek és a családoknak is sokat jelenthet. Ha pedig egy gyógyszer valóban képes évekkel késleltetni az inzulinkezelés szükségességét, annak óriási értéke lehet.
A brit szervezet egyébként nyilvánosan közölte, hogy a Sanofi anyagilag támogatja a kampányt, de nem vesz részt annak szakmai tartalmának kialakításában.
Azt tehát látjuk, hogy a gyógyszeripar és a szűrési programok között már létezik együttműködés.
Arra viszont nincs bizonyíték, hogy az országok elsősorban a gyógyszergyártók érdekei miatt vezetnék be ezeket a programokat.
A gyógyszeripar, a kutatók, az egészségügy és az érintett családok érdekei ezen a ponton találkozhatnak.
De miért éri meg ez az országoknak?
A korai felismerésnek van egy nagyon kézzelfogható előnye.
Ma még sok gyermeknél akkor derül ki az 1-es típusú diabétesz, amikor már komoly baj van.
Európában a frissen diagnosztizált gyermekek jelentős részénél ketoacidózis, vagyis súlyos anyagcserezavar is kialakul a felismerés idejére.
A német szűrőprogramban viszont a korán felismert és rendszeresen ellenőrzött gyermekek körében a klinikai diabétesz megjelenésekor mindössze 3,2%-nál fordult elő ketoacidózis.
Ez jelentős különbség.
Kevesebb súlyos rosszullétet, kevesebb sürgősségi ellátást, és sok család számára kevésbé megrázó diagnózist jelenthet.
Az egészségügyi rendszernek pedig kevesebb súlyos esetet kell kezelnie.
Persze maga a szűrés is pénzbe kerül.
Nem elég levenni a vért. A pozitív eredményeket ellenőrizni kell, a gyermekeket akár éveken keresztül követni, a családokat tájékoztatni, és szükség esetén biztosítani a kezelést.
A kutatók jelenleg is vizsgálják, hogy egy országos szűrőprogram teljes költsége hogyan viszonyul az elérhető egészségügyi előnyökhöz.
De van itt még valami.
Ha a következő években újabb gyógyszerek jelennek meg, amelyekkel késleltetni lehet a diabétesz kialakulását, akkor a szűrés értéke is tovább nőhet.
És lehet, hogy az országok már erre is készülnek.
Vajon már a következő kezelésekre készülnek?
Olaszország 2023-ban törvényben rendelkezett a gyermekek széles körű diabéteszszűréséről.
Érdekes, hogy a törvényben már akkor szerepelt a betegség előrehaladásának lassítása mint cél, amikor a teplizumabot Európában még nem engedélyezték.
Ez felvet egy érdekes lehetőséget.
Talán nemcsak a ma elérhető kezelések miatt épülnek a szűrőprogramok, hanem azért is, mert az országok szeretnének felkészülni arra, hogy a következő években több ilyen gyógyszer válhat elérhetővé.
Egy országos szűrőrendszert ugyanis nem lehet egyik napról a másikra létrehozni.
Ki kell dolgozni, kiket és mikor vizsgáljanak. Meg kell szervezni a vérvételeket, a laborvizsgálatokat és az eredmények közlését. Azokat a gyermekeket pedig, akiknél kimutatják az autoantitesteket, hosszú távon követni kell.
Ha néhány év múlva újabb kezelések jelennek meg, sokat számíthat, hogy mindez már működik-e.
Persze nem tudhatjuk, hogy a ma kutatás alatt álló gyógyszerek közül melyik lesz valóban hatásos és biztonságos.
Arra sincs bizonyíték, hogy minden ország kifejezetten a jövőbeli gyógyszerek miatt kezdene szűrésbe.
De az összefüggés szerintem figyelemre méltó.
És mit jelent ez nekünk, szülőknek?
Amikor a kisfiamat diagnosztizálták, mindössze 12 hónapos volt.
A diabétesz már ott volt az életünkben, minden tünetével és következményével együtt.
Nem volt lehetőségünk felkészülni. Egyik napról a másikra kellett megtanulnunk mindent.
Most viszont már vannak családok, amelyek akkor tudják meg, hogy gyermeküknél elindult az 1-es típusú diabétesz, amikor még semmilyen tünete nincs.
És bizonyos esetekben arra is van lehetőség, hogy a tünetek megjelenését késleltessék.
Ez hatalmas változás.
De engem legalább ennyire érdekel az is, mi történik ezekkel a családokkal a pozitív szűrési eredmény után.
Mert képzeljük el, hogy megtudjuk: a gyermekünk szervezetében már elindult az 1-es típusú diabétesz, de fogalmunk sincs, mikor lesz szüksége inzulinra.
Lehet, hogy hónapok múlva. Lehet, hogy évek múlva.
Vajon hogyan lehet ezzel a tudással együtt élni?
Milyen segítséget kapnak a szülők? Kihez fordulhatnak a kérdéseikkel? Milyen gyakran kell vizsgálatokra járniuk? És mi történik, ha létezik már egy kezelés, de az adott országban még nem elérhető?
Ezek legalább annyira fontos kérdések, mint maga a szűrés.
Mert a korai felismerés önmagában még nem old meg mindent.
Viszont most először körvonalazódik egy olyan jövő, amelyben az orvosoknak talán egyre több lehetőségük lesz beavatkozni az 1-es típusú diabétesz kialakulásának folyamatába.
És szerintem pontosan ezért lett az autoantitest-szűrés ennyire fontos.
Egyre többet tudunk arról, hogyan lehetne késleltetni a diabétesz klinikai kezdetét. Ahhoz pedig, hogy ezt a tudást a gyakorlatban is használni lehessen, jóval korábban meg kell találnunk az érintetteket.
És mi a helyzet Magyarországon?
Magyarországon egyelőre nincs országos, szervezett autoantitest-szűrőprogram, de van egy fontos hazai kezdeményezés.
A Semmelweis Egyetem Bókay Gyermekklinikáján pályázati támogatásból végeznek autoantitest-szűrést. A vizsgálat 2 éves kor felett érhető el az 1-es típusú diabétesszel élők elsőfokú rokonai, valamint a cöliákiával vagy autoimmun pajzsmirigygyulladással élők számára.
A klinika diabetológusától korábban kapott tájékoztatás szerint hétköznap 8 és 14 óra között lehet jelentkezni vérvételre, beutaló és előzetes időpontfoglalás nélkül.
Fontos, hogy a lehetőség nem korlátlan ideig elérhető. A pályázat meghatározott számú vizsgálatot finanszíroz. Az utóbbi időben jelentősen megnőtt az érdeklődés, így amint betelik a támogatott létszám, a program keretében végzett ingyenes szűrés véget érhet.
Ezért aki jogosult a vizsgálatra és szeretne élni a lehetőséggel, annak érdemes mielőbb tájékozódnia az aktuális szabad helyekről.
A teplizumab 2026 januárjában megkapta az európai engedélyt, Magyarországon azonban egyelőre nem érhető el rutinszerű kezelésként.
Miközben nemzetközi szinten már a diabétesz korai felismerésére épülő gyógyszeres kezelések bevezetéséről beszélünk, nálunk még maga a szervezett szűrés sem vált az egészségügyi ellátás általános részévé.
Pedig a korai felismerés akkor is sokat jelenthet, ha a gyógyszeres kezelés egyelőre nem hozzáférhető. Szerkesztői megjegyzés: A cikk nyilvánosan elérhető kutatásokra és szakmai forrásokra épül. Az ezekből levont következtetések és a felvetett kérdések a saját értelmezésemet tükrözik.
Források
ISPAD Clinical Practice Consensus Guidelines 2024 – Screening, Staging, and Strategies to Preserve Beta-Cell Functionhttps://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC11854978/
European Medicines Agency – Teizeild, 2026https://www.ema.europa.eu/en/medicines/human/EPAR/teizeild
Winkler és munkatársai: Screening Children for Early-Stage Type 1 Diabetes. JAMA, 2026https://doi.org/10.1001/jama.2026.6085
Breakthrough T1D UK – Early Detection Initiative Supported by Sanofi, 2025https://breakthrought1d.org.uk/news/breakthrough-t1d-takes-next-step-in-raising-awareness-of-early-detection-with-support-from-sanofi/
Mital és munkatársai: Everyone or Just Some? Cost-Effectiveness of General Population Versus Targeted Screening Strategies for Type 1 Diabetes in Canada. Diabetes Care, 2026https://doi.org/10.2337/dc25-2248
Olaszország 130/2023. számú törvényehttps://www.gazzettaufficiale.it/eli/id/2023/09/27/23G00140/sg
Comments