Országos diabéteszszűrés indul Olaszországban.

Oct 17

5 min read

Minden harmadik gyereknél már ketoacidózisban ismerik fel a betegséget.

Olaszországban az újonnan diagnosztizált 1-es típusú diabéteszes gyerekek több mint harmada már ketoacidózisban kerül orvoshoz. Ez súlyos, akár életveszélyes állapot.

Az olaszok most úgy döntöttek, hogy országos szűrőprogramot vezetnek be az 5–6 éves gyerekek számára. A cél, hogy minél több érintettet még a tünetek megjelenése előtt felismerjenek, és kevesebb gyerek kerüljön ketoacidózisban kórházba.

De vajon máshol jobb a helyzet? És Magyarországon hány gyereknél derül ki ilyen súlyos állapotban a diabétesz?

Minden harmadik gyerek már ketoacidózisban van

Egy 2025-ben megjelent olasz kutatás 2398 olyan gyermek és serdülő adatait dolgozta fel, akiknél 2023-ban vagy 2024-ben diagnosztizáltak 1-es típusú diabéteszt.

34,2%-uk már ketoacidózisban volt a diagnózis idején. 13,2%-uk súlyos ketoacidózisban.

A diabéteszes ketoacidózis, röviden DKA, akkor alakulhat ki, amikor a súlyos inzulinhiány miatt a szervezetben ketonok halmozódnak fel, és a vér elsavasodik.

Egy gyerek ilyenkor hányhat, kiszáradhat, nehezen lélegezhet, zavarttá vagy aluszékonnyá válhat. Súlyos esetben intenzív osztályos ellátásra is szükség lehet.

A család szempontjából óriási különbség, hogy egy tünetmentes gyereknél, tervezett vizsgálat során derül ki az autoimmun folyamat, vagy egy rosszullét miatt, sürgősségi ellátás közben szembesülnek a diagnózissal.

Az olaszok számára ez régóta ismert probléma. A korábbi vizsgálatok is magas diagnóziskori DKA-arányt mutattak.

A 2023-ban elfogadott törvény ezért már évekkel ezelőtt kijelölte az országos szűrés irányát. A mostani, 2026 októberében megjelent végrehajtási rendelet teremti meg a program részletes szervezési kereteit.

Más országokban is ilyen magas az arány?

Sajnos igen.

A legfrissebb elérhető országos adatok alapján több európai országban is minden harmadik vagy negyedik gyermek ketoacidózisban van, amikor felismerik az 1-es típusú diabéteszét.

Olaszország: 34,2% – 2023–2024.
Norvégia: 33% – 2024.
Anglia, Wales és Jersey: 28% – 2024/25.

Svédországban a 2025-ös gyermekdiabétesz-regiszter 30% körüli diagnóziskori metabolikus acidózist jelzett. Ezt külön kell kezelni, mert a mutató meghatározása nem teljesen azonos a többi ország DKA-adataival.

A különböző országos vizsgálatok eltérő korcsoportokat és adatgyűjtési módszereket használnak, ezért a számok tájékoztató összehasonlításra alkalmasak, pontos ország-rangsor felállítására nem.

A norvég regiszter egy további különbséget is kimutatott: 2024-ben a nem északi hátterű gyermekek 42%-ánál, az északi hátterűek 32%-ánál fordult elő ketoacidózis a diagnóziskor.

Ez arra is figyelmeztet, hogy az ellátáshoz való hozzáférés és a korai tünetek felismerésének körülményei különbözhetnek az egyes családok között.

És mi a helyzet Magyarországon?

Sajnos nem találtam olyan friss, országos magyar adatot, amelyből pontosan meg lehetne mondani, hogy jelenleg a gyerekek hány százaléka kerül ketoacidózisban orvoshoz az 1-es típusú diabétesz diagnózisakor.

Korábban egy gyermekdiabetológiai kongresszuson láttam erről adatokat, de a pontos számokra már nem emlékszem.

Ha valakinek van frissebb, megbízható magyar adata, vagy ismer olyan kutatást, amely ezzel foglalkozik, nagyon megköszönöm, ha elküldi nekem. Szívesen kiegészítem vele a cikket.

Miért akarják az egészséges gyerekeket is szűrni?

Az 1-es típusú diabétesszel diagnosztizált gyerekek többségének nincs ismert elsőfokú diabéteszes rokona. Ha csak azokat szűrjük, akiknek a családjában már előfordult a betegség, sok későbbi eset kimarad.

Olaszországban ezért az 5–6 éves korosztály számára szerveznek országos, önkéntes szűrést, családi előzményektől függetlenül. A vizsgálat ujjbegyből vett vérmintából keresi az 1-es típusú diabéteszhez kapcsolódó autoantitesteket, és a program a cöliákia korai felismerésére is kiterjed.

A pozitív szűrőeredmény további vizsgálatokat igényel. Önmagában nem jelenti azt, hogy a gyermeknek már tünetekkel járó diabétesze van, vagy azonnal inzulinra van szüksége.

Az 1-es típusú diabétesz ugyanis már jóval azelőtt kialakulóban lehet, hogy a gyermek sokat inni, gyakran pisilni vagy fogyni kezdene. A vérben kimutatható autoantitestek jelezhetik az inzulintermelő sejtek ellen irányuló autoimmun folyamatot. Ha legalább két különböző autoantitest jelenlétét megerősítik, az már az 1-es típusú diabétesz korai, tünetmentes stádiumát jelentheti.

Ilyenkor a gyermeket rendszeresen ellenőrizhetik, és időben észrevehetik, ha romlik a vércukorszabályozása. A család felkészülhet a tünetek megjelenésére és az inzulinkezelés megkezdésére. Ezzel csökkenthető annak kockázata, hogy a diabétesz csak egy súlyos rosszullét során derüljön ki.

Ma már létezik olyan immunterápia is, amely késleltetheti a tünetekkel járó 1-es típusú diabétesz kialakulását. A teplizumabot az Európai Unió 2026 januárjában engedélyezte a betegség második stádiumában lévő, legalább nyolcéves gyermekek és felnőttek kezelésére. Egyelőre csak néhány országban vált a tényleges betegellátás részévé, Magyarországon pedig rutinszerűen még nem hozzáférhető.

Az olasz szűrőprogramban vizsgált 5–6 éves gyermekek tehát életkoruk miatt még nem kaphatják meg ezt a kezelést. Számukra a szűrés legfontosabb előnye az, hogy a betegséget még a tünetek megjelenése előtt felismerhetik, és megfelelő gondozással csökkenthetik a ketoacidózis kialakulásának kockázatát.

Mit tanultak az olasz pilotprogramból?

Az olasz D1Ce Screen program 2024-ben négy régióban indult el. A gyermekorvosok, laboratóriumok és szakellátó központok együttműködését próbálták ki, hogy kiderüljön, miként lehet a szűrést a mindennapi ellátás részévé tenni.

A részt vevő régiókban kedvezőbb diagnóziskori DKA-adatokat találtak, mint más olasz területeken.

Fontos azonban, hogy a különbség már a szűrés megkezdése előtt is fennállt.

A program előkészítése során gyermekorvosokat képeztek és családoknak szóló tájékoztató anyagokat készítettek. Elképzelhető, hogy a fokozott figyelem is segítette a korai felismerést, de a kutatás nem bizonyította, hogy a kedvezőbb adatokat maga a pilotprogram okozta.

Az országos bevezetés egyik fontos feladata éppen az lesz, hogy megmutassa, milyen eredményeket lehet elérni széles körben, hosszabb távon.

Miért jelentős ez a döntés?

Olaszország a tünetmentes gyerekek szűrését is beépíti a szervezett egészségügyi ellátásba.

Ez azt jelenti, hogy a családoknak nem kell feltétlenül ismerniük a diabétesz kockázatát ahhoz, hogy gyermekük meghívást kapjon a vizsgálatra.

A programhoz azonban a vérvételen túl laboratóriumi háttér, a pozitív eredmények megerősítése, gyermekdiabetológiai gondozás és hosszú távú követés is szükséges.

A 2026 októberében kihirdetett rendelet ezeket a feladatokat is szabályozza, és évente értékelik majd a program eredményességét.

Egyelőre nem tudjuk, mennyivel csökken a diagnóziskori ketoacidózis gyakorisága az országos szűrés hatására. Azt sem, hány család él majd a lehetőséggel, és milyen hosszú távú eredményeket hoz a program.

De Olaszország most megpróbálja elérni, hogy több gyereknél még azelőtt felismerjék az 1-es típusú diabétesz kialakulását, hogy súlyos rosszullét jelentkezne.

Én pedig nagyon kíváncsi vagyok, hogy Magyarországon ma hány gyerek kapja meg a diagnózist már ketoacidózisban.

Szerkesztőségi megjegyzés: A cikket a megjelenéskor rendelkezésre álló kutatások és hivatalos adatok alapján készítettem. Törekszem arra, hogy minden információ pontos és ellenőrizhető legyen. Ha hibát találsz, vagy frissebb, megbízható adatról tudsz, kérlek, jelezd. A szükséges javításokat és kiegészítéseket elvégzem.